Beszámoló az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete között létrejött együttműködési megállapodás aláírásáról
- Részletek
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete között létrejött együttműködési megállapodás aláírására ünnepélyes keretek között került sor az egyetem sajtótájékoztatóján. Az eseményen mindkét szervezet teljes vezetőséggel képviseltette magát, jelezve az együttműködés kiemelt szakmai jelentőségét és hosszú távú stratégiai szerepét a magyar köznevelés és pedagógusképzés fejlesztésében.
A rendezvény moderátora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a KÖSZOE között már hosszabb időre visszanyúló szakmai kapcsolat áll fenn, amely a most aláírt megállapodással új, intézményesített keretet kapott. Az eseményen jelen volt dr. Pajtokné dr. Tari Ilona rektor, Prof. dr. Révész László, a Pedagógusképző Központ főigazgatója, valamint a KÖSZOE részéről Boldizsár Bertalan Gyula elnök, Jurecz Emil általános alelnök, Virágné Nagy Éva alelnök és Áldási Judit főtitkár.
Köszöntő beszédében dr. Pajtokné dr. Tari Ilona kiemelte: az egyetem számára különösen fontosak azok a partnerségek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az intézmény egyik legfontosabb küldetéséhez, a pedagógusképzéshez és a köznevelés támogatásához. Hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hosszú évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai pedagógusképzésnek, ezért alapvető feladatának tekinti, hogy a köznevelés szereplőivel szoros szakmai kapcsolatban dolgozzon együtt.
A rektor asszony rámutatott arra is, hogy a mai köznevelés gyorsan változó kihívásai csak akkor kezelhetők eredményesen, ha az egyetem és a gyakorlati szakemberek folyamatos párbeszédet folytatnak egymással. A KÖSZOE olyan szakmai közösséget képvisel, amelynek tagjai napi szinten találkoznak a köznevelési intézmények működésével, problémáival és fejlesztési lehetőségeivel, ezért tapasztalatuk rendkívül értékes az egyetem számára.
A megállapodás egyik kiemelt elemeként említette az egyetem által kidolgozott Komplex Alapprogram támogatását. Felidézte, hogy az innovatív pedagógiai program fejlesztése 2014-ben kezdődött, majd 2018-tól felmenő rendszerben került bevezetésre a köznevelésben. Mára az ország több mint 800 intézményében működik, és jelentős szerepet tölt be a tanulók fejlesztésében, a lemorzsolódás csökkentésében és a korszerű pedagógiai módszerek elterjesztésében. A KÖSZOE közreműködésével a program eredményei még szélesebb körben válhatnak ismertté és alkalmazhatóvá.
A rektor hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem csupán formális megállapodás, hanem valódi szakmai partnerség. Ennek keretében közös szakmai napok, konferenciák, továbbképzések és tájékoztatók szervezésére kerül sor, valamint az egyetem helyszínt is biztosít majd az egyesület rendezvényei számára. Kiemelte továbbá a mentori hálózat fejlesztésének fontosságát, amely során az egyesület szakértői szerepet vállalnak a partnerintézmények mentorainak kiválasztásában és szakmai támogatásában.
Beszédében a kölcsönös szakmai tanácsadói szerepvállalás jelentőségét is hangsúlyozta: míg a KÖSZOE a köznevelést érintő változásokban nyújt támogatást az egyetem számára, addig az egyetem a felsőoktatási folyamatok és innovációk terén segíti az egyesület munkáját. Véleménye szerint ez a párbeszéd különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az oktatás minden szintjén gyors változások és új elvárások jelennek meg.
Ezt követően Boldizsár Bertalan Gyula osztotta meg gondolatait. Beszédében felidézte, hogy a KÖSZOE 1995 óta működik, jelenlegi formájában pedig 2010-től végzi tevékenységét. Az egyesület az ország valamennyi megyéjéből és Budapestről tömöríti a köznevelési szakértőket, akiknek közös célja a magyar köznevelés szakmai támogatása és fejlesztése.
Az elnök kiemelte, hogy az együttműködés alapját az Országos Köznevelési Tanácsban végzett közös munka teremtette meg, ahol az elmúlt másfél év során folyamatos szakmai kapcsolat alakult ki az egyetem és az egyesület között. Külön hangsúlyozta, hogy az egyetem új pedagógusképzési szemlélete — amely már a képzés első évétől gyakorlati tapasztalatokhoz juttatja a hallgatókat — példaértékű és jelentős előrelépést jelent a pedagógusképzés megújításában.
Beszédében kiemelte a mentori rendszer szerepét is. Véleménye szerint rendkívül fontos, hogy a pedagógusjelöltek megfelelő mentorok segítségével találkozzanak a köznevelés valós kihívásaival és gyakorlati feladataival. A KÖSZOE szakértői ebben a folyamatban aktív támogatást kívánnak nyújtani az egyetem számára.
A Komplex Alapprogram kapcsán az elnök hangsúlyozta, hogy a program közel ezer intézményben vált már a pedagógiai program részévé, és gyakorló szakértőként maga is tapasztalja annak pozitív eredményeit. Kiemelte a tanulmányi eredmények javulását, a lemorzsolódás csökkenését, valamint a tanulók komplex fejlesztését támogató státuszkezelés jelentőségét. A KÖSZOE a jövőben is aktívan részt kíván venni a program népszerűsítésében és szakmai disszeminációjában.
Az elnök kitért arra is, hogy az egyesület az elmúlt évtizedekben számos konferenciát és szakmai rendezvényt szervezett, és a jövőben ezeket az eseményeket az egyetemmel közösen kívánják tovább erősíteni. Az együttműködés célja, hogy új szakmai fórumok jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a pedagógusképzés és a köznevelés aktuális kérdéseinek közös feldolgozásához.
A beszédeket követően került sor az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására, amelyet a jelenlévő vezetők szignójukkal láttak el. Az esemény végén a sajtó munkatársai számára lehetőség nyílt kérdések feltevésére, valamint egyéni interjúk készítésére is.
A megállapodás mindkét fél részéről egyértelműen azt a közös szakmai szándékot fejezi ki, hogy a felsőoktatás és a köznevelés szereplői együttműködve dolgozzanak a pedagóguspálya presztízsének erősítéséért, a képzések minőségének fejlesztéséért és a magyar köznevelés eredményesebb működéséért.
Az SNI és BTMN gyermekekkel való bánásmód a gyakorlatban
- Részletek
Beszámoló a KÖSZOE 2026. április 18-i küldöttgyűléséről; Szakmai eredmények és jövőbeli irányok – erősödő szakmai szerep, új fejlesztési tervek
- Részletek
A Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete (KÖSZOE) 2026. április 18-án tartotta küldöttközgyűlését a budapesti Csekovszky Árpád Művelődési Házban. A rendezvényt Jurecz Emil levezető elnök nyitotta meg, majd a megismételt összehívást követően a közgyűlés határozatképessé vált, és a napirendi pontokat a résztvevők egyhangúlag elfogadták. A hivatalos működés keretében sor került a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztására is.
A közgyűlés központi eleme Boldizsár Bertalan Gyula elnök beszámolója volt, amely részletesen bemutatta az egyesület elmúlt időszakának szakmai tevékenységét és eredményeit. Az elnök kiemelte, hogy a KÖSZOE továbbra is aktív és elismert szereplője a köznevelési szakértői munkának, amit az is jelez, hogy folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak az oktatásirányítás meghatározó szereplőivel, így többek között az Oktatási Hivatallal, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságával, valamint a Klebelsberg Központtal. Az együttműködések célja a szakértői munka támogatása és a köznevelési rendszer fejlesztése.
Az egyesület az elmúlt évben számos szakmai rendezvényen vett részt. Kiemelkedő volt a XXVI. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia Egerben, ahol a KÖSZOE a plenáris ülésen, továbbá önálló szekcióval és több előadással is képviseltette magát.
Az előadások középpontjában a mesterséges intelligencia pedagógiai alkalmazása, a motiváció fejlesztése, valamint az oktatásban megjelenő új pszichológiai kihívások álltak.
A konferencia sikerét mutatja, hogy az egyesület azóta több felkérést is kapott hasonló témájú előadások megtartására. Emellett további szakmai eseményeken és konferenciákon is aktívan jelen volt az egyesület, valamint megyei szinten is szervezett programokat.
A mindennapi működés területén az egyesület folyamatosan ellátta alapfeladatait: képviselte a tagságot, gondoskodott a honlap frissítéséről, adminisztratív és pénzügyi feladatairól, valamint figyelemmel kísérte a tagdíjfizetéseket. A honlap megújítása folyamatos, a működés költséghatékonyságának szem előtt tartásával történik.
A jövőre vonatkozó tervek között szerepel a szakmai műhelyek és kerekasztal-beszélgetések szervezése, a partnerkapcsolatok további erősítése – különösen a Nemzeti Pedagógus Karral –, valamint az egyesület szakmai profiljának bővítése. Kiemelt fejlesztési irány a képzések bővítése, különösen a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, a vezetői szerepek erősítése, valamint a generációs különbségek kezelésének témakörében. Emellett szervezetfejlesztési lépések, pályázati lehetőségek kihasználása és közösségi programok szervezése is szerepel a tervek között.
A közgyűlésen ismertetésre került egy, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerével kapcsolatos felmérés eredménye is, amely rámutatott, hogy a rendszer megítélése megosztó, ugyanakkor egyértelmű igény mutatkozik a gyakorlati megvalósítást segítő szakmai támogatás iránt.
Áldási Edit főtitkár beszámolójában kitért a tagság nyilvántartásának helyzetére, és hangsúlyozta az elérhetőségek frissítésének fontosságát. Tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy a 2026. évben a tagdíjak összege változatlan marad. A közgyűlés a beszámolót és a tagdíjra vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta.
A Felügyelő Bizottság jelentése megállapította, hogy az egyesület gazdálkodása szabályszerű és megfelel a közhasznúsági követelményeknek, míg az Etikai Bizottság arról számolt be, hogy a vizsgált időszakban nem merült fel etikai ügy.
A közgyűlés végén az elnök megköszönte a résztvevők munkáját és együttműködését. A rendezvény megerősítette a KÖSZOE szakmai szerepét a köznevelés rendszerében, és kijelölte azokat a fejlesztési irányokat, amelyek mentén az egyesület a jövőben tovább kívánja erősíteni tevékenységét.
SZAKMAI TANÁCSKOZÁS PERKÁTÁN
- Részletek
2026. április 29-én, szerdán 13 órai kezdéssel a Perkátai Győry-kastélyban (Perkáta, Dózsa György u. 15/A, 2431) a KÖSZOE Fejér vármegyei tagozata szakmai tanácskozást tartott.
Jákliné Rajcsányi Rozália, az AMK igazgatója és Kundakker Ferencné, a KÖSZOE Fejér vármegyei elnöke köszöntőjét követően kezdetét vette a szakmai program, amelynek középpontjában az aktuális köznevelési kérdések, valamint a mindennapi intézményi gyakorlatot érintő jogszabályi tudnivalók álltak.
Témák:
- Paragrafusok között, válaszok mentén
- A befogadás és az oktatási egyenlőség érvényesülése a nevelésben
1. Jogszabályi változások: Paragrafusok között, válaszok mentén
Előadó: Béd Judit, az Oktatási Hivatal Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központjának munkatársa
Az előadás a köznevelési intézményeket érintő aktuális tanügyigazgatási és jogszabályi kérdéseket járta körül, elsősorban olyan témákon keresztül, amelyekkel az intézményvezetők, pedagógusok és fenntartók a mindennapi gyakorlatban gyakran találkoznak. Az előadó hangsúlyozta, hogy bár az utóbbi időszakban nem történt nagy horderejű jogszabályváltozás, a meglévő szabályok pontos ismerete és következetes alkalmazása továbbra is kiemelten fontos.
Az egyik fő téma az óvodai és iskolai beiratkozás, valamint az óvodakötelezettség és tankötelezettség nyilvántartása volt. Elhangzott, hogy az Oktatási Hivatal rendszere alapján történik az érintett gyermekek nyilvántartása, és ha egy gyermek nem jelenik meg a beiratkozáson, az intézményvezetőnek önálló „nyomozási” kötelezettsége nincs; a megfelelő jelzési folyamat a fenntartón, az Oktatási Hivatalon és szükség esetén a kormányhivatalon keresztül történik.
Szó esett az óvodai jogviszony speciális eseteiről is. Külön figyelmet kapott a párhuzamos óvodai jogviszony lehetősége, amely kizárólag váltott szülői felügyelet esetén alkalmazható. Az előadó kitért arra is, hogy krízishelyzetekben – például súlyos családi betegség vagy védett elhelyezés esetén – milyen jogszerű megoldások állnak rendelkezésre a gyermek óvodai vagy iskolai ellátásának biztosítására.
A bizonyítványokkal kapcsolatos kérdések szintén hangsúlyos szerepet kaptak. Az előadás érintette a bizonyítvány másodlat kiállításának szabályait, a megszűnt intézmények iratainak kezelését, a névváltozás dokumentálását, valamint a záradékok helyes alkalmazását. Külön aktualitásként jelent meg a digitális bizonyítvány bevezetése, amely fokozatosan válik kötelezővé, miközben kérésre papíralapú díszpéldány is kiállítható.
Az első évfolyam ismétlésével kapcsolatban elhangzott, hogy a szülővel való együttműködés rendkívül fontos. Ideális esetben a pedagógus és a szülő közösen jut arra a döntésre, hogy a gyermek érdekében szükséges lehet az első osztály megismétlése. Az előadó kiemelte, hogy a pedagógiai programban világosan rögzíteni kell az értékelés és továbbhaladás feltételeit.
Végül a tanulmányok alatti vizsgák, különösen az osztályozó vizsga szabályai kerültek előtérbe. Az előadás rámutatott arra, hogy az osztályozó vizsga nem minden esetben automatikus: vizsgálni kell, hogy a tanuló év közben értékelhető volt-e. Egyéni munkarend, jelentős hiányzás vagy előrehozott teljesítés esetén különösen fontos a jogszabályok pontos követése.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy a tanügyigazgatási kérdésekben a jogszerűség mellett a dokumentálás, az intézmények közötti együttműködés és a gyermek érdekének figyelembevétele is alapvető szempont.
2. Az SNI ès BTMN gyermekekkel való bánásmód a gyakorlatban
A befogadás és az oktatási egyenlőség érvényesülése a nevelésben
Előadó: Tóth Anett köznevelési szakértő, szaktanácsadó, gyógypedagógus
Az inkluzív nevelés gyakorlati megvalósítása, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek támogatása került a középpontjába.
Az előadás kiindulópontja az volt, hogy minden gyermeknek joga van képességeinek, érdeklődésének és egyéni szükségleteinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesülni. Ennek megvalósítása azonban túlmutat az egyszerű integráción: valódi inkluzív szemléletre van szükség, amelyben az intézmény alkalmazkodik a gyermekekhez, nem pedig fordítva. A befogadó iskola nyitott, rugalmas, és a gyermekek erősségeire épít, nem pedig hiányosságaikra fókuszál.
Az előadó hangsúlyozta a pozitív megerősítés szerepét, amely alapvető a gyermekek önbizalmának és motivációjának fejlesztésében. Kiemelte továbbá a kooperatív tanulásszervezés, a támogató pedagógiai attitűd, valamint a pedagógusok, fejlesztő szakemberek és szülők közötti együttműködés fontosságát.
Részletesen bemutatásra kerültek az SNI-s gyermekek különböző csoportjai, köztük a mozgás-, látás-, hallássérült, beszédfogyatékos, autista és magatartási problémákkal küzdő tanulók. Az előadás kitért arra, hogy esetükben elengedhetetlen az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztés, a strukturált környezet, valamint a rövid, egyértelmű utasítások alkalmazása. Az autizmussal élő gyermekeknél különösen fontos a vizuális támogatás, a napirend kiszámíthatósága és az ingerek tudatos szabályozása.
A BTMN-es gyermekek kapcsán elhangzott, hogy nehézségeik hátterében gyakran nem idegrendszeri okok állnak, hanem pedagógiai, környezeti vagy szociális tényezők. Számukra a differenciált oktatás, az egyéni tempó figyelembevétele, a feladatok mennyiségének csökkentése, valamint a játékos, szemléletes módszerek alkalmazása jelenthet hatékony segítséget.
Az előadás egyik központi témája a mozgásfejlesztés jelentősége volt. A mozgás az idegrendszer érésének alapja, és kulcsszerepet játszik a figyelem, a tanulási képességek és a viselkedés alakulásában. A különböző mozgásos tevékenységek – például egyensúly- és koordinációfejlesztő gyakorlatok – hatékonyan támogatják a gyermekek fejlődését. Emellett a játék és a mese is kiemelt szerepet kapott, mint a kognitív, szociális és érzelmi fejlődést segítő eszközök.
A konferencián számos gyakorlati példa is elhangzott, többek között a fejlesztőszobák és mozgásterápiás terek kialakításáról, valamint az óvoda–iskola átmenet támogatásának lehetőségeiről. Kiemelt figyelmet kapott a szülőkkel való partneri együttműködés, valamint a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése.
A rendezvény értékes szakmai útmutatást nyújtott mindazok számára, akik a mindennapi pedagógiai gyakorlatban szeretnék megvalósítani a befogadó nevelés elveit. Az elhangzottak megerősítették, hogy az inkluzív szemlélet nemcsak pedagógiai módszer, hanem egy olyan hozzáállás, amely minden gyermek fejlődését és jólétét szolgálja.
A tanácskozás végén sok kérdést fogalmaztak meg a kollégák, amelyekre válaszoltak az előadók.
A Fejér vármegyei tagozat úgy döntött, hogy a téma annyira fontos, hogy folytatni fogják az előadásokat.
"Gyapjú alkotások és Fókuszban a mozgásfejlesztés
- Részletek
Kundakker ferencné Fejér vármegyei elnök és Ködmön–Hajcsik Anett óvodapedagógus "Gyapjú alkotások és Fókuszban a mozgásfejlesztés címmel szakmai délutánt tartottak Perkátán 2026.április 27-én hétfőn.
A szakmai megbeszéléssel egyidejűleg szép kiállítás készült Ködmön–Hajcsik Anett óvodapedagógus alkotásaiból:
1. oldal / 37